Nevének Fazekas előtagja a falu fazekas hagyományaira, boda utótagja a régi buda=kemence szó boda nevű változatából ered. Egy másik változat szerint utótagját szláv szónak tartják.
Története :
A település és környéke már a rézkorban lakott volt. A település határában rézkori, római és avarkori leletek kerültek napfényre: Itt feltételezik a Gurumba nevű római őrhelyet is. A mai falutól északkeletre a Gemeindegipfelnek nevezett helyen állhatott a mai falu őse, ahol a régészeti feltárásokkor avar korból való építőkemencéket tártak fel, amiből következtethetünk az egykor itt élt népek fazekas tevékenységére.
A településen át húzódott egykor a Pécsről Bátaszék felé tartó főközlekedési út is.
Fazekasbodát az oklevelekben 1220-ban említették először egy apátsági alapítólevélben, mely szerint a falu Szent István király idején a pécsváradi bencések tulajdona volt.
Később az 1232 előtti időkben királyi birtok volt.
1232.-ben II.András király a pécsváradi apátságnak adományozta. Nevét ekkor Nagh Boda néven említették.
A XV.század-ban a pécsi kispréposté volt.
A török hódoltság alatt nem néptelenedett el teljesen, a faluban még élt néhány család. A török felszabadító háborúk alatt azonban a falu a hadi felvonulások útjába esett, és teljesen elnéptelenedett.
1720 táján azonban - a fennmaradt hagyományok szerint - Fuldából érkezett német telepesekkel népesítették újra.
Római katolikus temploma - 1735-ben épült Mindenszentek tiszteletére. 1809-ben a régi templom helyére új templomot építettek.
1778 -ban Mária Terézia uralkodásának végén - a pécsváradi uradalommal együtt - a település az egyetemi alapé lett.
2001-ben lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.